A jóra fogékony embereket nevelnek
A mostani tanévtől öt újabb nevelési-oktatási intézmény került az Egri Főegyházmegye fenntartásába. Ezek közül most a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskolát mutatjuk be. Az iskola igazgatójától, Kovács Miklós Istvánnétól megtudtuk, hogy a tanévet két iskolaépületben, 16 tanuló csoportban, 407 tanulóval és 31 pedagógussal kezdték meg.
– Oktató munkánk minden területére továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk – mondta az intézményvezető – fő célként az alapkészségek mellett az idegen nyelvi és a digitális kompetenciák fejlesztését tűztük ki. Így továbbra is emelt szinten történik az angol nyelv oktatása, melyet tanulóink már első osztálytól tanulnak. A felső tagozaton csoportbontásban heti 5 órában gyarapítják idegen nyelvi tudásukat. Tehetséges, szorgalmas tanulóink nemcsak kiemelkedő versenyeredményeket érnek el, hanem nyolcadik osztályban sikeres államilag elismert alap- vagy középfokú nyelvvizsgát is tesznek.
Névadónk, Györffy István a karcagi születésű jeles néprajztudós tisztelete kötelez bennünket a hagyományok ápolására. A testnevelés órák keretén belül minden osztályunk heti egy órában néptáncot tanul. Nemcsak a mozgásformával ismerkednek meg, hanem néprajzi ismereteket is szereznek. Hagyományosan minden évben a névadónk tiszteletére rendezett „Györffy Napok” keretén belül a Györffy Néptánc Gálán mutatkoznak be a nagyközönség előtt.
A természet védelme, szeretete is kiemelt szerepet kap nevelő-oktató munkánkban. Tíz éve viseljük az ÖKO iskolai címet. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk minden gyermekben az értéket, amelynek kibontakoztatásában erősítjük egyéniségét. Intézményünkben aktív a diákélet, melynek szervezője a diákönkormányzat.
Hitéletünk gazdag, melynek irányítója és szervezője iskolánk lelki vezetője Gulyás Zsolt plébános úr. Segítségével a római katolikus egyházközséggel szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Plusz erőforrás számunkra, ha a hívek értünk imádkoznak. Az iskolában minden napot imával kezdünk és fejezünk be. Tanulóink felekezetüknek megfelelő hitoktatásban részesülnek heti két órában. Hétfőnként reggeli áhítattal indítjuk a hetet. Megemlékezünk az egyházi ünnepekről és bekapcsolódunk az egyház liturgikus életébe is.
Minden iskolahasználó hálás a változásért, hiszen kiegyensúlyozott, nyugodt, biztos légkör alakult ki a nevelő- oktató munkához, melyhez sok segítséget kapunk irányítónktól az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóságtól.
Szeretnénk, ha intézményünkből tanítványaink keresztény értékekre épülő művelt, a szépre, a jóra fogékony, Istent és embertársait szerető, felelős emberként kerülnének ki. Ezért várjuk szeretettel mindazokat, akik fogékonyak a katolikus keresztény szellemiségre.
Egyházi fenntartásba került a Györffy István Általános Iskola
Az intézmény profilja nem változik
Az év elején került az önkormányzat, a tankerület, a Karcagi Általános Iskola, illetve a Györffy István Tagiskola vezetése elé az Egri Főegyházmegye megkeresése, amely szerint a 2015/16-os tanévtől, tehát szeptemberi kezdéssel szeretné egyházi kezelésbe (át) venni a KÁI Györffy István Tagintézményét.
– Az iskolatörténet új fejezete kezdődik, hiszen a város egyik nagy múltú oktatási intézménye, a református fiúiskolából lett Györffy István Általános Iskola a nyár folyamán a katolikus egyház fenntartásába került. Mikortól indul az új időszak?
– 2015. szeptember 1-jén kezdi meg működését az új önálló egyházi intézmény, melynek fenntartója az Egri Főegyházmegye ordináriusa, hivatalos képviselője dr. Ternyák Csaba egri érsek. Jelenleg az átadás-átvétel előkészületi munkálatai zajlanak a fenntartók között. Mi is tervezzük katolikus iskolánk első tanévét. Itt helyben a Karcagi Egyházközség plébánosa, Gulyás Zsolt atya segíti a munkánkat, akivel jó együttműködési kapcsolat alakult ki, és az a célunk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a fenntartó váltás. Ez a szoros együttműködés azért is lényeges, hiszen az egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a tanulói felvétel és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése Zsolt atya plébánosi ajánlásával történik majd.
– Az intézmény nevét féltettem egy kicsit ….
– Teljesen rendben van. Az Egri Főegyházmegye nem kifogásolta. így intézményünk új neve: Györffy István Katolikus Általános Iskola. Megkerestem levélben Györffy István leszármazottait, többek között dr. Granasztói Pétert, a Magyar Néprajzi Múzeum főmunkatársát, aki Györffy István dédunokája. Az ő segítségével felvettem a kapcsolatot a leszármazottakkal. Már Granasztói Péter azt válaszolta a család nevében: nagyon nagy örömmel tölti el őket, hogy a város ennyire ragaszkodik Györffy István nevéhez. Azóta minden élő unokája örömmel járult hozzá a név további viseléséhez. A leszármazottakat is szeretnénk meghívni az első tanévnyitónkra.
– Változott-e az iskola profilja?
– A profilunkban változás nem történt, mert úgy vélem az eddig elért tanulmányi eredmények, versenyeredmények, és a beiskolázási adatok mind azt mutatják, hogy amit mi ebben az iskolában szakmailag tettünk az jó, és azt tovább kell vinni. Az Egri Főegyházmegye pedig mindent úgy vesz át, úgy viszi tovább ahogy az eddig is volt. Az átalakítás folyamatát a katolikus szellemiség jegyében fokozatosan valósítjuk majd meg. így iskolánk fő profilja – az emelt szintű angol nyelvi oktatás is – megmarad. A gyerekek már első osztálytól kezdve harmadik osztályig heti egy órában, negyedik osztályban heti három órában tanulják az angol nyelvet. Ötödik osztályban csoportbontásra kerül sor: a haladó csoportok heti öt órában, az általános tanterv szerint tanulók heti három órában foglalkoznak az idegen nyelvvel. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a nyolcadik év végére alapfokú vagy középfokú nyelvvizsgára készítsük fel a gyerekeket. A szaktanáraink ezt a módszert magas szintre fejlesztették, és az évek alatt nagy gyakorlatot is szereztek benne. A folytatása a szülők részéről és az intézmény részéről is elvárás. Az iskola másik jellegzetessége, a néptánc oktatás is folytatódik. Heti egy órában, a testnevelés órák keretén belül foglalkoznak a gyerekek néptánccal – most már minden osztályban. Természetesen ezután is szeretnénk megtartani a Györffy Napok keretén belül rendezett néptánc gálát. Egyébként minden jó hagyományunkat tovább viszünk, aminek az egyház részéről semmi akadálya nincsen, sőt, elvárják, hogy ami eddig jól működött az iskolában, az továbbra is folytatódjon.
– Mennyiben változik meg az iskolai élet szeptembertől?
– Katolikus iskolává válunk, s ennek megfelelően a pedagógiai programunkban megjelenik a katolikus szellemiség. Minden osztályban lehetőség lesz a hittan tanulására heti két órában. A gyerekek nemcsak katolikus hittant, hanem református hittant is tanulhatnak, hiszen az iskola az ökumenikusságot vallja. így az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Györffybe járó református gyerekek a református hittant tanulhatják majd és a konfirmációra való felkészülésre is lehetőségük nyílik. A katolikus hittant tanulókat ugyanígy felkészítik a hitoktatók a bérmálásra, az első áldozásra. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogyan fogadja el a katolikus szellemiséget. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának hozzánk, de nagyon fontos elvünk, hogy fokozatosan és önkéntes alapon közelítsük meg ezeket a hitéleti dolgokat. Az évnyitó és az évzáró ünnepségek, valamint a húsvét és a karácsony kerül majd megünneplésre a templomban, ám nyilván más tartalommal, mint ahogy az eddig történt. Az iskola bekapcsolódik az egyház liturgikus rendjébe. Az én tervem az, hogy minden osztály választ magának egy szentet, hiszen sokukkal már az általános iskolában megismerkedhettek a gyerekek. A szentek életén keresztül kerüljenek minél közelebb a valláshoz. Másrészt minden tanteremben elhelyezünk egy-egy feszületet és két rövid imádságot, amelyeket a tanítás kezdetén és a végén elimádkozunk.
– Milyen létszámmal kezdik az újabb (az első) tanévet?
– Most már minden évfolyamon két osztályunk indul. A két első osztályban összesen ötvenhét tanuló kezdi meg tanulást, de a többi osztályaink is hasonló létszámot képviselnek. Néhány tanuló távozott ugyan az intézményből, de az előző időszakhoz hasonló létszámmal, mintegy négyszáz tanulóval és harmincegy tanárral indítjuk az évet. A 2015. augusztus 31-ei tanévnyitó a katolikus templomban kerül megrendezésre, erre érkezik hozzánk dr. Ternyák Csaba érsek úr, ő a szentmise fő celebránsa, és dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr, aki köszöntőt mond.
Elek György
Névadónkról
Iskolánk névadóját, Györffy István néprajztudóst Illyés Gyula a “magyar nép tudósának” nevezte. Szülőföldjének szeretete, nemes lokálpatriotizmusa arra ösztönözte, hogy az alföldi népéletet örökítse meg tudományos munkásságában. Az egész magyar nép hagyományait kutatta, a néphagyomány megbecsülésére nevelte a nemzetet.
1884. február 11-én született Karcagon. Itt végezte az elemi iskolát és a gimnázium első éveit is. Felsőbb osztályait a késmárki evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott kezdte meg természetrajz-földrajz szakon. 1905. szeptemberétől a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, ahol felkereste egykori karcagi tanárát, Bátky Zsigmondot, aki a Néprajzi Múzeum igazgatója volt. 1906. szeptember 1-től kisegítő gyakornokként dolgozott a Néprajzi Múzeumban, amelytől csak harminc esztendő után vált meg.
1910-ben a kolozsvári egyetemen doktori szigorlatot tett. Doktori értekezésül egy néprajzi tanulmányt, a A nagykun tanyacímű munkáját nyújtotta be. 1911-ben természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet kapott. 1918-ban kinevezték a Néprajzi Múzeum gyűjteményének igazgató-őrévé – vezető muzeológussá.
1922-ben jelent meg leghíresebb műve a Nagykunsági Krónika az ősi pásztorélet e csodálatos, szép magyarsággal megírt színes tablója. Kutatásainak középpontjában a kunok álltak. 1930-ban jelent meg a Cifraszűr című monográfiája a karcagi Kertész Nyomda kiadásában. Szakmai munkásságának összefoglalásaként Bátky Zsigmonddal és Viski Károllyal megírták a négy kötetes Magyarország néprajza című munkát, amelyben Györffy írta a viselet és a gazdálkodás című fejezeteiket.
Tudományos kutató és feldolgozó munkája mellett tanított is. Egyetemi oktató munkáját 1926-ban kezdte meg a Közgazdaságtudományi Karon. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1934-ben a Bölcsészettudományi Kar tanárává nevezték ki. Megszervezte a néprajzi tanszéket, 1935-ben megválasztották a Magyar Néprajzi Társaság alelnökévé. Az Etnográfia című folyóirat főszerkesztője.
1939. október 5-én íróasztala mellett munka közben érte a váratlan halál. Hamvai a budapesti Mező Imre úti temetőben pihennek. Iskolánk 1962-ben vette fel a nevét. Emlékét őrizzük a hagyományosan minden év február hónapban megrendezendő Györffy Napok eseményeivel már több mint 10 éve, helytörténeti és néprajzi pályázatokkal, különböző rendezvényekkel.
Györffy István művei:
Nagykunsági Krónika (Karcag) (1922, 1941, 1955)
Magyar népi hímzések (1930)
A néphagyomány és a nemzeti művelődés (Bp., 1939)
Magyar nép – Magyar föld (Bp., 1942)
Magyar falu – Magyar ház (Bp., 1943)
Matyó népviselet (Bp., 1956)
Györffy István írásai a Balkánról és Törökországról a szerző saját fotográfiáival (szerk. Bartha Júlia) (Bp., 2001)
„Nyelvi laborral a nyelvtanulásért” Alapítvány
Az alapítvány célja: adományokból nyelvi laboratórium felszerelése és berendezése, ezek javítása és pótlása, ehhez kapcsolódó technikai eszközök fejlesztése, javítása. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés. Alapítványi rendezvények szervezése: angol tanulmányi versenyek , Alapítványi Bál , kulturális programok rendezése. Iskolai rendezvények támogatása: Györffy Napok, Néptánc Gála, tanulmányi versenyek, karácsonyi műsorok…stb.
Az alapítványunk fő támogatója a Szülői Munkaközösség, akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni támogató segítségét az SZJA 1%-nak felajánlásáról és rendezvényeink támogatásáról.
Nyilvántartásba vétele: 1991.08.22.
Közhasznú alapítvány, oktatási tevékenység szerinti besorolással.
Adószáma: 19221867-1-16
Számlaszám: 11745073-20003421
Szakályné Kollát Emese
az alapítvány elnöke