Mt 6, 19-21: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a
földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, a tolvajok
meg kiássák és ellopják. Gyűjtsetek inkább kincseket a
mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda meg nem
emészti, sem a tolvajok ki nem ássák és el nem lopják.
Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is.”
Bármekkora is legyen a vagyonod, az
életörömöt nem tudod megvásárolni. Nem marad
más számodra, minthogy elfogadd, amit Istentől
ajándékba kapsz. Ellenkező esetben belemerülsz az
evésbe, ivásba, mindenféle csalóka évezetek és
sikerek hajhászásába.
A mértéktelen élvezetvágy, az eltúlzott kívánságok,
a telhetetlen mohóság mindig csalódásba torkollik. Aki
hagyja, hogy a vágyai irányítsák, nem ura többé
önmagának. Elveszíti lelke tisztaságát és szíve
nyugalmát.
Aki pl. mohón falja be az egyik tortaszeletet a
másik után, nem tud örülni az élvezetnek. Utólag
bosszankodik majd, hogy túl sokat evett. Aki azonban
egyetlen szelet sütemény élvezetére szorítkozik, evés
közben és még utána is sokáig örülhet. Az öröm jó ízét
nem csak a szájában, hanem a szívében is megőrzi.
Aki minden kívánságának enged, nem lesz
tartósan elégedett. Az önmegtartóztatás és a fegyelem
– helyes mértékben gyakorolva – megadja azt a
tapasztalatot, hogy valóban magunk alakítjuk életünket.

Ne feledd: sem pénz. sem siker, sem emberi
elfogadás nem képes kielégíteni a szeretet utáni
vágyat! A szenvedélybeteg soha nem tud betelni.
Ha a rendelkezésedre álló dolgok bármelyikéről,
vagy egy-egy berögzött szokásodról lemondasz egy
időre, önmagadat nyered meg. Magad veszed kezedbe
az életed.
Aki képes korlátozni önmagát, megerősíti
személyiségét. Hiszen nem foglalják le vágyai, nem fut
a dolgok után. Minél inkább otthon vagyok
önmagamnál, annál nyugodtabb lesz a lelkem, annál
szabadabb és boldogabb leszek.
Mindezek után a feladatunk ez legyen: tanuld meg
a szabadság titkát! Élvezd mindazt, amit ajándékként
kaptál és tudj lemondani is, hogy belül szabad érezd
magad.