Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a
legnagyobb a mennyek országában. (Mt 18,5)

Akit érettünk megostoroztak.
Jézus testi kínszenvedésének kezdete a súlyos
megostoroztatás. Szűz Máriával lélekben én is
odamegyek a helytartóság udvarába, ahol Jézust
oszlophoz kötözik, ruháitól megfosztva ostorozni
kezdik.
Szégyen és kín tölti el Jézust. A bűnösök
szégyentelensége miatt kell szégyenkeznie, a bűn
gonoszsága miatt kell az ütéseket és gorombaságokat
elszenvednie. S amíg ott szenved az oszlophoz
kötözve, behallatszik a nép dühös kiáltozása és
ordítása.
Jézus vállalta értünk a szenvedést, a fájdalmat, a
kiszolgáltatottságot. Mi nem akarjuk beismerni
gyengeségeinket, gyarlóságunkat. Félünk attól, mások
mit gondolnak rólunk. Arra törekszünk, hogy
hibátlannak, tökétesnek lássanak.
Az a törekvés, hogy mások előtt makulátlannak
lássuk magunkat, sokszor a büszkeségből és a
félelemből ered. Félünk attól, hogy ha meglátják a
hibáinkat, akkor kevésbé fognak értékesnek szeretetre
méltónak találni. Az igazi alázat azt jelenti, hogy
elfogadjuk saját hibáinkat, gyengeségeinket, és
nem próbálunk tökéletes képet mutatni magunkról.

Mt 6, 13: „Legyen meg az akaratod, amint a
mennyben, úgy a földön is.”

Akit érettünk tövissel koronáztak

A királynak korona jár. Jézust tövissel koronázzák
meg. Elítéltetésében és megcsúfoltatásában is
rettenetes kínzás a tövisből font korona, melyet Jézus
fejébe nyomnak. Krisztus viseli e koronát. A töviskorona
az isteni fejen örök jelképe a bűn szörnyű
erőszakosságának.
Jézus, bár tehette volna, nem a saját akaratát
vitte végbe. Nekünk milyen sokszor nehéz
lemondanunk a saját akaratunkról, és hittel
ráhagyatkozni Isten akaratára.
Vallom be: szeretjük, ha elismernek,
megdicsérnek, kitüntetnek, méltatják a munkánkat,
figyelmemet, gondoskodásomat.
Valóban megérdemelhetem ezeket. De, amikor
mégsem ezt kapom, hanem pont az ellenkezőjét, akkor
nagyon segít az alázat, hogy megbékéljek azzal, ami
van!

Túrmezei Erzsébet: A legnehezebb kérés

„Legyen meg a Te akaratod!“
Ha elkerülnek gondok, bánatok,
könnyű kimondani. De ha nehéz
órák jönnek, s az öröm ködbe vész?

Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
ha éjszakának tűnnek nappalok,
eltördelni mégis a mondatot,
hogy „legyen meg a te akaratod!“?
Inkább sikoltanék: „Atyám, ne, ne!
Miért kell ennek így történnie? !“
Szívem keserű lázadásba jut,
ha érthetetlen előtte az út.
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket:
„Én Istenem, hát ez a szeretet? !“
Aztán elcsitul: „Bocsáss meg, Atyám!
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghezviheted,
de szívem attól nem lesz csendesebb.
Taníts meg hát szívből kiáltani
ne csak szájjal, de szívvel mondani:
„Ahogy te akarod, ne ahogy én!-
A békesség csak így lesz az enyém.
Lehet az út tövises, meredek,
amerre vezetsz, bátran mehetek.
S mindennapi kérésem az marad:
„Add, hogy csupán Téged kívánjalak!-
„Legyen akaratod-, ha nap nevet.
„Legyen akaratod-, ha éj temet.
Legyen most és mindörökké! Igen!
Fogd meg a kezem, fogadd el a szívem!
Ha utam célját el is takarod:
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!

“Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, megjelent nekik Mózes és Illés és beszélgettek vele. Péter erre így szólt Jézushoz: Uram, jó itt nekünk! Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, Őt hallgassátok!” (Mt 17,1-5)

A színeváltozás fontos mozzanatai: a ragyogó fény, a felhő, Mózes és Illés megjelenése, az Atya szózata. A felhő az Ószövetségben is Isten jelenlétének szimbóluma, az Atya szózata a felhőből Jézus megkeresztelkedésére emlékeztet. Mózes és Illés megjelenése is Jézus Krisztus messiási igazolása: ők képviselik a „törvényt és a prófétákat”, tehát az egész ószövetségi tanítást és jövendölést. Krisztus arcának ragyogása és ruhájának fehérsége emlékeztet arra, hogy földi alakja ellenére is égi lény, sőt arra, hogy ő az Emberfia, aki égi magasságokba emelkedik.

Itt nem másról van szó, mint arról, hogy Isten egyszülött Fia dicsőséges színeváltozásakor, Mózes és Illés tanúságtételével megerősítette hitünk szent titkait, és csodálatos reménységet nyújtott, hogy gyermekeiddé fogad minket. Feladat: Tudatosítsd, hogy Isten gyermeke vagy!

Evangélium

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” (Lk 1,26-28)

Elmélkedés

A mai ünnep, Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának ünnepe Szent István király országfelajánlására vezethető vissza. István király fiának, Szent Imrének korai halálát követően, annak tudatában, hogy utód nélkül hal meg, a magyar népet a Szűzanya oltalmára bízta. Az országfelajánlás 1038-ban, Nagyboldogasszony napján történt, s ettől kezdve kitörölhetetlen volt a magyar keresztény emberek lelkéből a Jézus édesanyja iránti különleges tisztelet. Ezt a sok évszázados töretlen tiszteletet és sokféle formában megnyilvánuló vallásos buzgóságot ismerte el 1896-ban XIII. Leó pápa, aki külön ünnepet engedélyezett népünk számára. Magyarok Nagyasszonyának sajátos ábrázolása, hogy Mária fejére a magyar Szent Korona kerül, egyik kezében a koronázási jelvények egyikét, a jogart tartja, a másik karján ülő kis Jézus pedig az országalmát.

Az ünnep evangéliuma egy rövid részlet Jézus születésének hírüladásából. Isten küldötte, Gábor angyal köszönti a názáreti leányt, őt kegyelemmel teljesnek és áldottnak nevezve. Az angyal elhozza a názáreti leánynak, Máriának a hírt, hogy gyermeke fog születni, aki a világ Megváltója lesz. Mindez Isten akarata és terve szerint történik így. Az angyal örömmel köszönti Máriát, aki örömmel egyezik bele, hogy az isteni üdvözítő szándék eszköze legyen. Jézus világra jövetele tehát ezzel az örömhírrel kezdődik. Miként a mennyei Atya lehajlása sem csupán Máriának, hanem az egész emberiségnek szólt, ugyanígy mindannyiunknak szól az örömhír, s nekünk is érdemes igent mondanunk Isten akaratára.

A következő rózsafüzér tized elimádkozásával bizalommal fordulunk ma Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához, hogy a magyar nemzet minden tagját tekintse gyermekének és oltalmát árassza ki mindannyiunkra! A mai szent titok – aki meghirdette Isten országát – azt üzeni nekünk, hogy Isten országa olyan, mint a földbe rejtett kincs. Isten valóságos és hiteles felfedezése örömet ad. A szeretet megtapasztalásának öröme ez, és a szeretet állandósága attól, Aki sosem változik.