Evangélium

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” (Lk 1,26-28)

Elmélkedés

A mai ünnep, Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának ünnepe Szent István király országfelajánlására vezethető vissza. István király fiának, Szent Imrének korai halálát követően, annak tudatában, hogy utód nélkül hal meg, a magyar népet a Szűzanya oltalmára bízta. Az országfelajánlás 1038-ban, Nagyboldogasszony napján történt, s ettől kezdve kitörölhetetlen volt a magyar keresztény emberek lelkéből a Jézus édesanyja iránti különleges tisztelet. Ezt a sok évszázados töretlen tiszteletet és sokféle formában megnyilvánuló vallásos buzgóságot ismerte el 1896-ban XIII. Leó pápa, aki külön ünnepet engedélyezett népünk számára. Magyarok Nagyasszonyának sajátos ábrázolása, hogy Mária fejére a magyar Szent Korona kerül, egyik kezében a koronázási jelvények egyikét, a jogart tartja, a másik karján ülő kis Jézus pedig az országalmát.

Az ünnep evangéliuma egy rövid részlet Jézus születésének hírüladásából. Isten küldötte, Gábor angyal köszönti a názáreti leányt, őt kegyelemmel teljesnek és áldottnak nevezve. Az angyal elhozza a názáreti leánynak, Máriának a hírt, hogy gyermeke fog születni, aki a világ Megváltója lesz. Mindez Isten akarata és terve szerint történik így. Az angyal örömmel köszönti Máriát, aki örömmel egyezik bele, hogy az isteni üdvözítő szándék eszköze legyen. Jézus világra jövetele tehát ezzel az örömhírrel kezdődik. Miként a mennyei Atya lehajlása sem csupán Máriának, hanem az egész emberiségnek szólt, ugyanígy mindannyiunknak szól az örömhír, s nekünk is érdemes igent mondanunk Isten akaratára.

A következő rózsafüzér tized elimádkozásával bizalommal fordulunk ma Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához, hogy a magyar nemzet minden tagját tekintse gyermekének és oltalmát árassza ki mindannyiunkra! A mai szent titok – aki meghirdette Isten országát – azt üzeni nekünk, hogy Isten országa olyan, mint a földbe rejtett kincs. Isten valóságos és hiteles felfedezése örömet ad. A szeretet megtapasztalásának öröme ez, és a szeretet állandósága attól, Aki sosem változik.

„S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.” (Jn 1,14)

A második isteni Személy embersorsot vállal: „Kisdedként az Édes Úr, jászolában megsimul…” Szamarak és ökrök jászolában nyugszik, istálló a lakása. Sír, táplálkozik, alszik, elfárad, megkísérti a Sátán, megrendül, könnyezik, meghal…

Jézus születésével kapcsolatban a Szűzanya sokszor bebizonyította, hogy szolgáló akar lenni, akivel ura szabadon rendelkezhet. Nem várhatja meg otthon a Kisded megérkezését, nem adhatja meg neki a legelemibb kényelmet, és még a számkivetésből is menekülnie kell. Csupa váratlan megpróbáltatás. A Szűzanya hite minden próbát kiállt. És az enyém – mennyit?

Mai nap feladata ez legyen: tedd fel magadnak a kérdést: Az én hitem kiáll minden próbát?

Erzsébet meglátogatása – Az Istenanya útrakel a hegyek közé, s Júda egyik városába siet, Erzsébet nevű rokonához. „Az én Uramnak anyja” – így szólítja hozzá belépő rokonát. Mária szívéből pedig Istent magasztaló ujjongás árad, a legigazibb alázat, a hála himnusza.

Erzsébet a Szentlélek megvilágosításából elismerte fiatal rokonában az Isten anyját… Igen, akit Mária szíve alatt hordott, az az örökkévaló Isten. Ő tehát istenszülő.

Milyen egyszerű természetességgel indul el a Szűzanya, testet öltött Istenével, rokont látogatni, embert szeretni… Bennünk az Isten szeretete a felebarát szeretetében öltsön testet! Nem csoda, hogy éppen Szent János hangoztatta ezt annyira, akire Máriát bízta az Úr, tehát évtizedekig látta maga előtt a Szűzanya példáját, így ír: „Az üzenet, melyet kezdettől fogva hallottatok, ez: szeressük egymást!”

Október 1.-je van. Tudjuk: október a rózsafüzér hónapja. Ezért a mai nappal kezdődően minden reggel – a most már megszokott módon – elimádkozunk egy rózsafüzér tizedet, egy-egy osztály vezetésével. Ma a 4.b osztály lesz az előimádkozó.

A mai rózsafüzér titka így hangzik: akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál. Arról elmélkedünk ebben a szent titokban, hogy Mária názáreti otthonában a Szentlélek erejéből szíve alá fogadja a Magasságbeli Fiát. Ez a ház nagyon egyszerű volt: barlangmélyedés a hegyoldalban, agyagpadló, gyékényszőnyeg rajta. A földnek erre a pontjára lépett le az örök Isten.

Mai szentírási idézetünk Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből van:

„Ami megtudható Istenről, az nyilvánvaló előttünk; Isten ugyanis nyilvánvalóvá tette számukra. Mert ami benne láthatatlan, örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk.” (Róm 1,19-20)

Hasonlítsuk a Földet egy virághoz… a menny szépségét hordozza magában, s minden szépség megnyitja számunkra a mennyország kapuját.

Ha ezt a tanítást befogadod a szívedbe, akkor megváltoztatja a látásmódodat. Egyszer csak másképpen tekintesz a világra. Rácsodálkozhatunk mind arra, ami a teremtés révén körülvesz bennünket. Csupán észre kell vennünk azt, amit látunk, és meg kell éreznünk annak mélységét, amit nézünk. Akkor hirtelen megérezzük az örömöt: a teremtésből árad ki ránk! Nemcsak észrevesszük az őszi szelet, hanem felpezsdíti szívünk mélyét. Ha figyelmesen élünk, megízleljük a valódi életörömöt.

A múló pillanat iránti figyelem több, mint pusztán koncentrációs, összpontosítási gyakorlat: ez a boldogsághoz vezető út. Nem kell sok a boldogsághoz, csupán odafigyelésre van szükség. Ha hálásak vagyunk azért, amit észreveszünk, akkor pusztán már ez a boldogság forrásává válhat.

Mai napi feladatunk ez legyen: tanuljunk meg rácsodálkozni a teremtett világ szépségére!

A mai napra választott szentírási idézet, amely Szt Pál ap a Gal írt leveléből van, tulajdonképpen folytatja a tegnapi gondolatmenetet, erkölcsi útmutatást adva:

„Kérlek tehát benneteket, hogy Lélek szerint éljetek. A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség,jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után.” (vö. Gal 5,16-26)

Fogadd el a mindennapok megszokottságát! Bízz benne, hogy ott találod meg mindazt, amire szükséged van. Ne keress folyton érdekes újdonságokat, hanem vedd észre, ami van! Csodálkozz rá a jelen pillanatra! Vedd észre mindazt, ami körülvesz, hiszen ez alkotja életed valóságát. Egyszer talán megsejted, hogy a hétköznapok vezetnek a valósághoz. Ha pedig érintkezésbe kerülsz a valósággal, akkor megtalálod az emberi létezés titkát.

Ha a hétköznapok az Istennel való találkozás helyévé válnak számodra, akkor átalakulnak. Ha minden cselekedetre odafigyelsz, felfedezed életedben a Lélek finom fuvallatát. A Lélek ajándéka az, ha teljesen jelen vagy, ha megleled az összhangot önmagaddal, az eseményekkel és a dolgokkal. Ezt a figyelmet azonban nem pusztán ajándékba kapjuk, hanem naponta gyakorolnunk kell, hogy el ne veszítsük.

Akkor hát ez legyen a mai nap feladata: figyelj cselekedeteidre! Vedd észre mindazt, ami körülvesz és mindazokat, akik körül vesznek!

Lk 9,7-9: Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: János támadt fel a halálból.” Mások szerint: „Illés jelent meg újra.” Voltak, akik azt állították: „A régi próféták közül kelt életre valamelyik.” Heródes így töprengett: „Jánost lefejeztettem… Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?” És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.

Az odafigyelő embert mondhatjuk megfontoltnak és megbízhatónak, hiszen nyitott szemmel jár és arra gondol, amit éppen tesz; nem pedig a töprengőt, aki mindig tűnődik valamin, folyton tépelődik.

Sokszor mintegy álomban élünk, egyáltalán nem vesszük észre, hogy mi történik körülöttünk. Nem fedezzük fel azépséget. Nem látjuk meg a tőlünk karnyújtásnyira lévő boldogságot. Máshol keressük: álmainkban, a magunk alkotta ábrándokban. A boldogság megtapasztalásának legfontosabb feltétele az ébredés. Csak az képes egyáltalán észrevenni, hogy mi történik vele és körülötte, aki felébred és kinyitja a szemét.

Feladat: Gondosan és óvatosan bánj önmagaddal!

Bánj gondosan a rád bízott tárgyakkal!

A külső és belső fedi egymást.

A tárgyak, ügyek kezelésében belső tartásod jut kifejezésre. Ahogyan a dolgokkal bánsz, úgy bánsz önmagaddal is.

Aki valóban figyelmes, az nem néz át embertársain, nem becsüli le a tárgyakat, eseményeket! Számára minden a valóság jelévé, Isten titkává válik.

† Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében! Ámen.

1. Szívem első gondolata,
Hozzád száll fel Istenem!
Te őriztél meg az éjjel,
Maradj ma is énvelem.

2. Téged áldlak és imádlak,
Mint szerető gyermeked,
Szívem csakis azt akarja,
Ami kedves Teneked.

3. Édes Jézus add kegyelmed,
Őrizz engem szüntelen,
Hogy egész nap Neked éljek,
Tiszta szívvel, bűntelen.

4. Szűz Mária, Jézus Anyja,
Te mindnyájunk Anyja vagy.
Oltalmazz meg minden bajtól,
Kísértésben el ne hagyj! Ámen.

Mennyei Atyánk!

Te jóságos vagy, mert képességet adtál nekünk, hogy téged megismerjünk. Te vagy a Mindenség Ura, az egyedül igaz Isten. Add, hogy iskolánk új kápolnája egész közösségünk lelki javára szolgáljon.

Urunk Jézus Krisztus által, segíts nekünk, hogy felismerjünk téged: Urunkat és Istenünket, és hogy mindig kitartsunk melletted! Ámen.

Szent II. János Pál pápa, könyörögj értünk!

† Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében! Ámen.